2014. április 10., csütörtök

minden alkalommal

Minden alkalommal, amikor őszintén megdicsér, és elismeri, hogy mi vagyok számára, olyan mintha a szemem súlyos és sötét redőnyei felnyílnának, és végre utat engedhetnék a lelkemnek, hogy kiáramoljon belőlem. Persze ez is csak akkor az igazi, ha közben nézhetem az arcát, a szája rezdüléseit, pupillája tágulását, s közben a szememből az ő arcára ömölhet a lelkem, ami akkor és ott tökéletesen tiszta, és csak érte van..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése